Zöldtárs Alapítvány: ötletek, hogy mit kezdjünk az avarral és kerti hulladékkal

Illusztráció: pixabay
2021. Február 23. 10:00
Mint ismeretes, január elsejétől tilos bármilyen eredetű kerti hulladék égetése, az alapítvány ezúttal is néhány megfontolandó tanáccsal szolgál.

A Parlament 2020-ban a környezet védelméről szóló törvény módosításával megszüntette a települési önkormányzatok avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályozási lehetőségét. 2021. január 1-től a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint lényegében tilos bármilyen eredetű kerti hulladék égetése – hívja fel a figyelmet közleményében a Zöldtárs Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány.

Mint írják, a hivatkozott kormányrendelet szerint akár százezer forintos bírsággal is sújtható az, aki a tiltás ellenére nyílt területen éget engedély nélkül. Szintén bírsággal jár az, amennyiben egy szurdikban „hagyjuk el véletlenül” a szőlővenyigét, a gyümölcsfa nyesedéket, ami a saját hulladékunk illegális lerakását jelenti.  

Kitérnek arra is, hogy indokolt a rendeleti tiltás: a Levegő Munkacsoport egyik cikke szerint egy átlagos kertihulladék kupac elégetése során milyen légszennyező anyagok keletkeznek és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre. A legveszélyesebbek az úgynevezett ultrafinom részecskék, melyek a tüdőből 20 perc alatt közvetlen a véráramba jutnak, és okoznak súlyos elváltozásokat, érrögképződéshez járulnak hozzá.

Mit kezdhetünk a kerti hulladékkal?

A Zöldtárs Környezetvédelmi Alapítvány 2004 óta foglalkozik lakossági komposztálási programokkal. Tolna megye 40 településén 2 millió liternyi komposztládát helyeztek ki, szőlővenyige aprítógépeket, komposztrostát, emellett több mint 2.000 fő részére tartottak komposztálással kapcsolatos előadásokat.

Komposztálás

A zöld kerti hulladékok - mint magasabb nitrogén tartalmú zöldhulladékok - és a lehullott, száraz falevelek - mint magasabb széntartalmú növényi hulladékok - kiválóan alkalmasak komposztálásra, amennyiben betartjuk a komposztálás fő szabályait:

  • megfelelő szén-nitrogén arány
  • levegősség biztosítása rendszeres átkeveréssel
  • megfelelő nedvességtartalom

Szőlővenyige esetében a leginkább javasolt hasznosítása tápanyagként történő visszaforgatás, azaz takaróanyagként szétterítjük a területen. Ehhez egy aprító gépre van szükségünk.

Gyümölcsfa nyesedéknél a 3-5 centiméteres ágátmérő a választóvonal: ez alatt elsősorban a tápanyag utánpótlási célú hasznosítás javasolható, fölötte vagy a dombágyásban történő hasznosítást, vagy ha van kazán, vagy kályha, akkor az energetikai hasznosítást lehet javasolni, de legalább egy évi szárítás után. Az aprítás a gyümölcsfa nyesedékek esetében is megkönnyíti a későbbi hasznosítást.  

A magaságyás építés is kiváló megoldás lehet, ugyanis a méretétől függően több köbméter szőlővenyigét, gyümölcsfaágat, aprítékot képes befogadni.

A fent említett témákról bővebben a Zöldtárs Környezetvédelmi Alapítvány honlapján, ide kattintva tájékozódhat. 

(Zöldtárs Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány)

radioantritt.huCopyright © 2021 Minden Jog fenntartva
IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ