Elvesztette a magyar kormány a Sargentini-jelentés kapcsán indított pert az EU Bíróságán

Fotó:Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
2021. Június 03. 11:00
Az Európai Bíróság elutasította az Orbán-kormány érveit.

Az Európai Parlament jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodó szavazatokat, mikor elfogadta a hetes cikk szerinti eljárást elindító állásfoglalást.

A magyar kormány érvelésével ellentétben nem kellett figyelembe venni a tartózkodó szavazatokat akkor, amikor 2018 szeptemberében az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a magyar jogállamiság helyzetéről (a súlyos kritikákat megfogalmazó Sargentini-jelentésről), azaz helyesen járt el az Európai Parlament akkor, amikor az uniós szerződésekben rögzített kétharmados többség meglétéhez nem számította be a tartózkodó szavazatokat, csak a támogató és elutasító szavazatokat – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság. A döntés nem meglepő, hiszen tavaly decemberben már a bíróság főtanácsnoka is a magyar kereset elutasítása mellett érvelt.

Mindez azt jelenti, hogy végleg elbukta a pert a magyar kormány, amely azt akarta elérni, hogy kimondja a Bíróság: maga a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás megindításáról szóló EP- szavazás módja, a szavazatok összeszámlálása sértette az EP eljárási szabályát és az uniós alapszerződést, de a Bíróság ezt másként értékelte. Így tehát az azóta is zajló 7-es cikk szerinti eljárás jogszerű módon indult el Magyarország ellen.

Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én fogadta el a Sargentini-jelentést, amellyel elindította a hetes cikk szerinti eljárást. Azaz – az EU történetében első alkalommal – a közvetlen európai demokrácia megtestesítőjének számító EP felkérte a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsát, hogy vizsgálja meg: fenyegeti-e rendszerszintű veszély a jogállamiságot az egyik uniós országban.

A magyar kormány azért vitte az Európai Unió Bírósága elé az ügyet, mert érvelésük szerint a szavazásnál nem érték el az eljárásrend által megkövetelt kétharmados többséget. Összesen 693 EP-képviselő szavazott, ebből 448-an igennel, 197-en nemmel, 48-an pedig tartózkodtak. Az EP által figyelembe vett szabályok szerint a tartózkodást nem kellett figyelembe venni, így 376 szavazattól megvolt az eljárás elindításához szükséges többség. A magyar kormány azonban azzal érvelt, hogy a tartózkodásokkal együtt 462 igenre – vagyis 14-gyel több támogató voksra – lett volna szükség ahhoz, hogy a hetes cikk szerinti eljárást el lehessen indítani.

Az ítélet arra is rámutat, hogy az EP-képviselők a szavazatszámlálási szabályok ismeretében adták le a voksukat, ezért elutasítja a magyar kormánynak azt az érvelését, miszerint a tartózkodások be nem számítása sérti a demokrácia és az egyenlő bánásmód elvét.

A hetes cikk szerinti eljárás az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkére utal, amely az uniós alapértékeket súlyosan megsértő tagállamokkal szembeni eljárást szabályozza. Jelenleg a magyar és a lengyel demokrácia védelmében zajlik ilyen eljárás, utóbbit az Európai Bizottság indította el 2017-ben.

Míg Lengyelország esetében csak az igazságságszolgatatás függetlenségének különböző vetületeit vizsgálják, Magyarországnál az alábbi 12 témában merültek fel aggályok: az alkotmányos és választójogi rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlensége, korrupció, adatvédelem, szólásszabadság, akadémiai szabadság, vallásszabadság, gyülekezéshez való jog, egyenlő elbánáshoz való jog, kisebbségek.

A politikailag kényes hetes cikk szerinti eljárás gyakorlatilag megrekedt a Tanácsban: se a folytatáshoz, se a lezáráshoz nincs meg a szükséges politikai többség. Az Európai-ügyi miniszterek június 22-én veszik az ügyet ismét napirendre.

(hvg, portfolio)

radioantritt.huCopyright © 2022 Minden Jog fenntartva
IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ