NAK: nem a jégkármérséklő rendszer felelős az aszályért

illusztráció: pixabay
2022. Augusztus 04. 10:00
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) állítja, újabb bizonyíték született arra, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmi köze nincs az aszályhoz.

Július 30-án egy markáns hidegfront vonult át hazánk felett. A jégeső veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat szinte az ország teljes területére riasztást adott ki, ennek megfelelően – időben eltolódva – néhány járás kivételével majdnem mindenütt működött a jégkármérséklő rendszer, olvasható a NAK internetes oldalán. Ezen a napon az ország keleti és északi megyéiben rövid idő alatt 30-50 mm-t meghaladó csapadék esett, valamint megdőlt a napi csapadékrekord. A tudományos bizonyítékokon, valamint a több évtizedes működési tapasztalatokon kívül ez is kiválóan cáfolja azt a minden alapot nélkülöző tévhitet, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé az aszályért, írja a kamara.

A jégkármérséklő rendszer működtetése közben az Alföldön hullott jelentős mennyiségű csapadék is minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jégkármérséklőnek semmi köze sincs az aszályhoz. Az Európa termőterületeinek már majdnem felét sújtó extrém csapadékhiány hátterében globális időjárási viszonyok állnak, hangsúlyozza a NAK.

Mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt több generátorkezelő kapott halálos fenyegetést, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállította a jégkármérséklő rendszert. Az alaptalan tévhitet – mely szerint a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt – a tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják. A jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását és mozgását nem tudja befolyásolni, közölte a NAK.

A gyakorlati tapasztalatok ugyanezt mutatják, ismertetik. Hozzáteszik, a Dél-Dunántúli megyékben mintegy 3 évtizede zajlik jégkármérséklés, ezen időszak alatt az időjárás változatosságának megfelelően voltak csapadékos és aszályos esztendők is, mint ahogy az egyébként Közép-Európa időjárására jellemző. Idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, pedig csak április 15-től üzemel a jégkármérséklő rendszer, mutatnak rá. Továbbá 2020-ban – amikor már harmadik éve működött országos lefedettséggel a jégármérséklő –, júniusban az Alföldön a szokásos (átlagos) csapadékmennyiség három-négyszerese hullott le, teszik hozzá.

 

(NAK)

radioantritt.huCopyright © 2022 Minden Jog fenntartva
IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ